Nemzeti parkok Fórum
Általános információk Tartományok és területek Városok Apróhirdetések




kanadakalauz.hu on Facebook





Általános információk

Zene

Észak-Amerika őslakói már a kontinensen való megjelenésükkor is zenéltek, jóval azelőtt, hogy az európaiak maguk számára felfedezték a kontinenst. Először a XVII. század elején fedezték fel az indiánok zenéjét, legalábbis ebből a korból származnak ez első tudományos igényű feljegyzések. Később, a XIX. század vége felé kezdték el vizsgálni a hozzáértők a bennszülöttek zenéjét, és csak a XX. században kezdték el a komponisták felhasználni műveikben az inuit és az indián zene jellegzetes motívumait.

A bevándorlók magától értődően művelték az európai zenét, Québec városában már 1764-ben volt hangversenyterem, ahol bérletes előadásokat is tartottak, valószínű, hogy tehetséges amatőrök bevonásával. A XVIII. század végén az a század legkiemelkedőbb zeneszerzőinek művei rendszeresen műsoron voltak Québecben és Halifaxban.

Kanada mai zenei életét a zenei intézmények és szövetségek létrehozásakor, az 1840-es években alapozták meg. A XIX. század második felében minden városban, és számos kisebb településen is zenekarok és kórusok alakultak. Ebben az időben kanadai zeneművészek is születtek, főleg egyházi célokra írtak műveket, de születtek népszerű dalok, hazafias énekek, kórusművek és tánczenék is. Komoly fejlődésnek indult a hangszerkészítés és a zeneoktaás is. A kanadai Himnusz, az „Oh Canada” zenéjét Calixa Lavallée szerezte, aki főként Bosztonban volt sikeres zongorista és zeneszerző.

Az első világháborút megelőző években Toronto a „choral capital of North America” azaz Észak-Amerika kórus fővárosa nevet kapta híres kórusának a Toronto Mendelssohn Choir hírnevének köszönhetően. Montréalnak operatársulata, Québecnek, Torontonak, Halifaxnak és Calgarynak pedig félhivatásos zenekara volt akkoriban.

A második világháborút követően fellendült a kanadai zenei élet, komoly energiát fordítottak a zenei nevelésre, több száz hivatásos zenekar működött országszerte, több nagyváros rendelkezett operatársulattal, számos nyári könnyű- és komolyzenei fesztivált szerveznek a mai napig. Világhírű kanadai előadóművészek: Teresa Stratas, Jon Vickers, Léopold Simoneau, Glenn Gould, Anton Kuerti zongoraművészek, Ida Haendel hegedűművész és John Avison és Mario Bernardi karmesterek. Kiemelkedő népszerűségnek örvend a dzsesszzene, amelynek világhírű kanadai képviselői Maynard Ferguson (trombita) és Oscar Peterson (zongora).
Kanada zeneszerzői az európai zenét vették alapul, az volt az irányadó. Csupán a második világháborút követően kezdték felfedezni és műveikbe beépíteni a népzenei motívumokat és az őslakók zenéjét. Ilyen zeneszerző például a magyar származású István Anhalt.

Az ország könnyűzenei élete színvonalas és nagyon változatos a dzsesszben a fokzenében és a countryzenében, valamint a pop-rock műfajban is számos kiemelkedő alkotót találhatunk napjainkban. A zenei életben is jócskán megtapasztalható a kétnyelvűség, bár az angol nyelv itt is dominál.

A dzsessz és dixiland zenében kiemelkedőt alkotott Guy Lombardo, a Royal Canadians Band vezetője, akik 1930-as évek óta 300 millió lemezt adtak el.  Popzenében világhírű Paul Anka, a Kanadában költőként is számon tartott Leonard Cohen, Bryan Adams, vagy az elmúlt évek egyik legsikeresebb énekesnője, a több Gramy-díjas Celin Dion.


 
Fotó: Celin Dion (Jason K.L. Chang, flickr.com)



Tartományok: Alberta, Brit Columbia (British Columbia), Manitoba, Ontario, Prince Edward-sziget (Prince Edward Island), Québec, Saskatchewan, Új-Brunswick (New Brunswick), Új-Skócia (Nova Scotia), Újfundland és Labrador (Newfoundland and Labrador),
Területek: Északnyugati Területek (Northwest Territories), Nunavut, Yukon terület (Yukon Territory),
Városok: Calgary, Edmonton, Fredericton, Halifax, Iqaluit, Montréal, Ottawa, Regina, Saskatoon, St. Albert, Toronto, Vancouver, Victoria, Whitehorse, Winnipeg, Yellowknife,
Nemzeti parkok: Nahanni Nemzeti Park, Wood Buffalo Nemzeti Park, Yoho Nemzeti Park,

Impresszum | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat | Kanada