Nemzeti parkok Fórum
Általános információk Tartományok és területek Városok Apróhirdetések




kanadakalauz.hu on Facebook




Alberta

Székhelye: Edmonton




Alberta tartomány tájképe Kanada nagy részét leképezi: hatalmas nyílt térségek, síkságok, magasba nyúló hegyek, gazdag természeti források, csillogó tavak, havas hegyek, gleccserek, szelíd dombok – így jellemezhető a tartomány, amely gazdaságilag is az ország egyik legerősebb tartománya. Területe 661 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma majdnem eléri a 3 milliót. Fővárosa Edmondton, de területén található Calgary, a „Sziklás-hegység fővárosa” is. Albertának nincsen tengerpartja, hiszen nyugatról Brit Columbia, északról az Északnyugati területek, keletről Saskatchewan és délről az Egyesült Államok határolja. Délnyugati részén a Sziklás-hegység vonulata emelkedik, melynek legmagasabb csúcsa Albertában 3747 m. Dél felé a hegység dombvidékké szelídül, aztán tavakkal szabdalt síksággá lesz. A tartomány kétharmadát erdőségek borítják. A Sziklás-hegységben több jégmező és gleccser is található, leglátványosabb a Columbia Icefield (Columbia-jégmező), amelyből több kisebb jégnyelv és hat nagyobb gleccser ágazik szét. A gleccserekből eredő patakok az Atlanti- és a Csendes-óceánba ömlő folyókba tartanak attól függően, hogy a Sziklás-hegység vízválasztójának melyik oldalán erednek. A gleccserek visszahúzódnak az utóbbi évtizedekben, némelyek jelenlétét már csak egy-egy hátramaradt tó, mint például a Moraine Lake, jelzi.
Alberta különleges geológiai formációi a hoodoo-k, a szél és víz formálta, leggtöbbször gomba alakú rétegzett sziklák, amelyek Drumheller közelében a Red Deer folyó mellett láthatunk. Valaha errefelé, a sziklás kanyonok között dinoszauruszok éltek.
A hegyektől keletre füves préri terül el, amelyet a South Saskatchewan, a Red Deer és a Milk folyók szabdalnak fel. Alberta középső fekete földdel borított területe Kanada egyik leggazdagabb gabonatermő vidéke. Edmondtontól északra a préri sűrű erdőkben folytatódik. Albertában öt nemzeti parkban pihenhetünk aktívan, melyek összterülete majdnem eléri az 55 ezer km2-t, ami nagyobb, mint fél Magyarország.

Alberta legősibb „lakói” a dinoszauruszok voltak, maradványaikra számos helyütt ráleltek. Évmiliokkal később indiánok – krí, blackfoot, assiniboine, sarcee és más törzsek – népesítették be a területet. Bár nem sok kézzel fogható bizonyítékot találtak eddig a részégszek, mégis majdnem bizots, hogy tízezer évvel ez előtt már laktak errefelé olyan törzsek, melyek vadászattal, halászattal tartották fenn magukat és felvetések szerint az északabbra fekvő vidékekről vándoroltak dél felé. A legharciasabb nemzet a blackfoot törzs volt, amely apránként kiterjesztette uralmát a többi területre, Alberta középső területeitől egészen az Egyesült Államokbeli Yellowstone parkig. Legfőbb megélhetésük a bölényvadászat volt. Még a hatalmas sziú indiánok és az Albertába behatoló fehér kereskedők, vadászok és kalandorok is tisztelték őket. A blackfoot (feketeláb) indiánok megtűrték a letelepedő fehéreket, aztán később kénytelenek voltak ők behódolni a fehéreknek.
Az első európai, aki Alberta területére tévedt, La Verendrye volt, a francia utazó, aki a legendás északnyugati átjárót kersve érkezett a területre. valószínű ő alapította a La Jonquière-erődöt 1751-ben, melynek pontos helye nem ismeretes, de feltehetően a mai Calgary városközpontja helyén lehetett. A francia utazót sokan követték a sorban, szőrmekereskedelmet remélve. A két nagy kereskedő társaság A Hudson’s Bay Company (Hudson-öböl Társaság) és a North-West Company (Északnyugati Társaság) a területet a kereskedés jogáért egymással rivalizálva fedezték fel a North-Saskatchewan folyó felől érkezve. A szőrmekereskedelem egész a 19. században virágzott, még a 20. század elején is működtek a kereskedő állomások.

A vallási vezetők először csak átutazóban jártak itt, de a mondás erre a területre is igaz lett végül: ahol a szerencsevadászok megjelennek, az igehirdetők szorosan a nyomukban járnak. 1839-ben Rundle tiszteletes a stoney indiánok között hirdette a metodista hitet, akik a Sziklás hegység lábának keleti lejtőin éltek. Ám az indiánoknak nem volt szüksége az új hitre, jól elboldogultak sajátjukkal, amely több száz éves volt. Ám a tiszteletes rájött, hogy bár hitbéli segítségre nincs, de anyagi segítségre annál inkább szüksége van a törzsnek. Így kijelölte azt az utat, amelyet később számos misszionárius követett, hogy Alberta indián népével kapcsolatot teremtsen: az indiánok jólétéért munkálkodott élete végéig.

1873-ban megalakult az északnyugati lovasrendőrség (North West Mounted Police), amely valójában katonai szervezet volt. Törvényt és rendet hoztak az indiánok és a fehérek életébe, tekintet nélkül a bőrszínre. A lovasrendőrség feladatai közé tartozott még, hogy a térséget megszabadítsa a hírhedt „whiskeyerődöktől”, melynek során mindössze négy hónap alatt véget vetettek a szeszcsempészetnek és a whiskey kereskedelemnek. A szeszesitalkereskedelem a munka nélkül maradt szőrmekereskedők új megélhetési forrást hozott, a blackfoot indiánoknak szállították az „ördög italát” vagy más néven a „tüzes vizet”. Ám ennek következtében megnövekedtek az erőszakos cselekedetek, melyek azzal fenyegettek, hogy átterjednek az Egyesült Államokba is, kirobbantva ezzel egy indián háborút. A lovasrendőrség, azzal, hogy véget vetett a szeszcsempészeknek, kivívták a feketelábúak és főnökük, Crowfoot tiszteletét. Crowfoot békét teremtett a fehérek és az indiánok között, ám emiatt egyre több kalandor szivárgott be Alberta területére, és teljesen kiírtották a bölénycsordákat. Kanada érdeme, hogy mára mégis maradt hírmondó belőlük. A gyakorlatilag teljesen eltűnt csordákat úgy élesztette újj, hogy 1906-ban egy 700 állatból álló csordát vásárolt egy montanai farmertől az állam, amit Albertába szállítottak, ahol gondozásban és figyelemben részesültek. Így ma már hatalmas bölénycsordák élnek nemzeti parkokban, és kisebb csoportok az indián rezervátumokban.

A vasút 1883-ban érte el Calgary-t. Ettől kezdve egyre több telepes érkezett a térségbe, nemcsak Kanada keleti országrészéből, hanem az Egyesült Államokból is és Európából is. A tartományt Viktória kriálynő és férjének lányáról Louise Albertáról nevezték el.
A Waterton-tó közelében a 19-20. század fordulóján fedeztek fel olajat, ksőbb az első világháborút követően még hatalmasabb olajmezőkre bukkantak, amelyet földgáz, és széntelepek felfedezése is követett. Ezek alapozták meg a tartomány virágzó és gazdag jövőjét. A gyáripar és a szolgáltatóipari ágazat adja a GDP 70 százalékát. Harmadik legjelentősebb iparág a turizmus, ezt követi a mezőgazdaság.

Calgary, Alberta legnagyobb városa, lakosainak száma közel 900 000. A Sziklás-hegység keleti lankáin fekszik a Bow és az Elbow folyó találkozásánál. Közlekedési csomópont, hiszen áthalad rajta a Canadian Pacific vasútvonal és a kelet-nyugati irányú Trans-Canada Highway. A város repülővel is megközelíthető, nemzetközi reptere 10 km-re van a város határától északkeletre. Calgary közlekedésében érdekességnek számít a Plus 15 Walking System sétaútrendszer, amely 4,5 m-rel a föld felszíne fölött elhelyezkedő folyosóival labairintusszerűen behálózza a várost. Így bejárhatjuk úgy a várost, hogy lábunk nem is érinti a járdaszintet. A rendszerre azért volt szükség, mert étélen az időjárás egyszerűen lehetetlenné teszi a közlekedést. A város tömegközlekedése tiszta, igényes és olcsó.

Calgary alapítását 1875-re teszik. Előtte egy-két fehér kalandoron kívül nem sok európai tette ide be a lábát, a terület a feketeláb indiánok felségterülete volt 1875-ben az északnyugati lovasrendőrség egyik osztaga érkezett a Bow és Elbow összefolyásához, és néhány hónap alatt erődöt építettek a térségben. Ez az esemény tekinthető Calgary alapításának. Az erőd közelében volt a scarcee indián tábor, ahol Bulls Head (Bikafej), az indiánok főnöke úgy határozott, megtámadja az erődöt. Az indián harcosokat azonban visszaszorították saját táborukhoz. Rezervátumuk azóta is megvan ezen a területen. A vasót 1883-ban érkezett ide, ami fellendítette az erőd életét, hiszen a vasútépítőket el kellett látni élelemmel. Így fejlődött az állattenyésztés és a gabonatermelés is. Calgary az 1880-as évek közepére már szarvasmarha-tenyésztő várossá vált. Az 1886-os tűzvész azonban elpusztította a faházakat, amely meghatározta viszont a későbbi építészetet: egy rendelet kötelezővé tette, hogy házat ezentúl csak homokkőből lehet építeni. Így lett Calgary „homokkő város”-ként ismert. 1914-ben a közelben, a Turner-völgy vidékén kőolajat találtak, amely Calgary gazdaságának virágzását hozta magával. 1988-ban Calgary volt a téli olimpia házigazdája.

A város éghajlata kontinentális, nyáron ritka a kánikula, általában 25 °C fok körüli a nappali hőmérséklet, de estére nagyon lehűlhet. Télen -25 °C - -30 °C fok körül is lehet a hideg, de az un. chinook (különleges légköri jelenség, a Csendes-óceán alacsony nyomású légkörét a nyugati szél hozza Albertába. A levegő Brit Colubia felett áthaladva elveszíti nedvességtartalmát, majd a hegyeknél felemelkedik, felgyorsul és lehűl. A Sziklás-hegységen átkelve felmelegszik. Ez a meleg levegő áramlik be Alberta síkságaira. Ha a chinook erős, Calgaryban a tél néhány januári hétre korlátozódik) következtében akár +10 °C-ra is változhat. Télen akár másfél méternyi hó is leeshet, de a legtöbb csapadék eső formájában esik a városra.

A belváros gyalog megismerhető. A Calgary Tower 191 m magas torony, amely 1967-ben épült, a tetején forgó kilátó van, ahonnan tiszta időben ellátni a Sziklás-hegység vonulatáig is. A városnak számos saját színháza, és filharmonikus zenekara is van.


  Calgary torony
Fotó: Calgary Tower (daryl_mitchell, flickr.com)

A Calgary Chinese Cultural Centre (Kínai Kulturális Központ) a legnagyobb ilyen intézmény Kanadában. Nagy központi kupoláját a pekingi Ég Temploma mintájára alakították, belsejét 561 sárkány és 40 főnix díszíti. A múzeum és a művészeti galéria a hatalmas kínai kutúráról ad részletes ismertetést. A központtól keletre indul a kínai városrész (China Town).


 

 
Kínai kultúrális központ
Fotó: China Town (jso88, flickr.com)

Az Olympic Plaza (Olimpiai tér) az 1988-as téli olimpia alkalmából került kialakításra, itt adták át az érmeket. télen korcsolyapályaként, nyáron hangversenyek és különleges események szítereként használják. Az ún. Hagyományőrző falon (Legacy Wall) táblák örökítik meg a Calgary Téli Olimpia érmeseinek nevét. A kövezeten névfeliratos téglák láthatók. Az Olympic Plaza mellett áll a két városháza, a tornyos régi homokkő épületet (City Hall) 1907 és 1911 között emelték, és mellette az új, csupaüveg együttes (Municipal Building).

A Glenbow Museum az ország egyik legkiválóbb múzeuma, amely Nyugat-Kanada és az indián nemzetek történetére szakosodott. Kanadai művészek munkáit és ázsiai műalkotásokat is láthatunk itt. Megismerkedhetünk Nyugat-Kanada településeinek kialakulásával és gyönyörködhetünk az indián és inuit kézművesek művészi munkáiban. A múzeumban láthatunk ásványtani gyűjteményt is az időszakos kiállításokon kívül.

A belvárostól délre található a Bow és az Elbow találkozásánál a Fort Calgary Historic Park, amely Calgary őse, az 1875-ben alapított erőd, melyet rekonstruáltak.

A Calgary Zoo, Botanical Garden & Prehistoric Park (Állatkert, botanikus kert és prehisztorikus bemutatópark) a Bow folyó egyik szigetén és a folyó északi partja mentén fekszik. Több mint 1200 állat látható a ritka és veszélyeztetett állatokat is beleértve. 2,6 hektáron ősállatok modelljeit láthatjuk. Több mint 20 életnagyságú dinoszaurusz modell áll a prehisztorikus park mesterségesen kialakított homokkő sziklái és tavai között.

 

  Állatkert, botanikus kert és prehisztorikus bemutatópark
                   Fotó: Calgary Zoo, Botanical Garden & Prehistoric Park, flickr.com , by maritzburgmerle

A Stampede Parkban, az Elbow folyó melletti területen rendezik minden év júliusában a „vadnyugat” egyik legnagyobb attrakcióját, a Calgary Stampede eseményeit, amelyet először 1912-ben rendeztek meg. Rodeó (Cowboy lovasbemutató), vad bikák meglovaglása, borjak befogása, és kocsihajtóversenyek megrendezése adja az attrakció gerincét. A belváros színpompás felvonulásain cowboyok, indiánok, lovas rendőrök és rezesbandák vonulnak fel.

A Glenmore-víztároló mellett 25 hektáron terül el a Heritage Park Historical Village (Történelmi Örökség Park és Város), múzeumvároska, amely az 1914 előtti Nyugat-Kanada életét mutatja be részben rekonstruált, de 70 százalékban eredeti (máshonnan ideszállított) épületek segítségével. Mindenhol autentikus munka folyik, a pékműhelyben, a fűszerüzletekben, akovácsműhelyben. Van gőzmozdony és lapátkerekes hajó, templom, iskola és kereskedelmi állomás is.

Calgary heritage park
 Fotó: Calgary Heritage Park, flickr.com , by deep.past.photo


A Museum of the Regiments (Az ezredek múzeuma) Nyugat-Kanada legnagyobb katonai múzeuma melyet II. Erzsébet angol királynő nyitott meg 1990-ben
A Fish Creek Provincial Park az ország legnagyobb városi parkja a Bow folyó egyik kanyarulatában fekszik. Mesterséges tó is van területén, játszóterek és piknikezésre alkalmas terek szolgálják az emberek kikapcsolódását. Lovaglásra és biciklizésre is alkalmas a hely. Érdekes látnivalója a Bow Valley Ranch, azaz a Bow-völgyi farm, amelynek épületét 1896-ban emelte William Roper Hull farmer. 1902-ben Patric Burns bankár megvásárolta az épületet. Burns volt az egyike annak a négy bankárnak, aki megfinanszírozta Calgary első rodeóját.

A Bow folyótól északra található a Calgary Egyetem, melynek több mint húszezer hallgatója van és 16 kara. 1966-ban alapították. Az egyetem területén található a Nickle Arts Museum, amely egy állandó numizmatikai kiállítás, de időszakos tárlatokat is rendeznek itt kortárs és klasszikus művészek alkotásaiból.

Az Aero Space Museum (Repülőmúzeum) a repülés történetét és a repülőgépipar történetét is nyomon következti az érdeklődő, Calgary első repülőgépétől, az 1913-ban készült „West Wind”-től kezdve napjainkig.

A város nyugati szélén található a Canada Olympic Park, amely az 1988-as téli olimpia síugró, bob- és szánkóversenyeinek volt a helyszíne. Ma télen nyilvános síterep, nyáron pedig szórakoztató-központ, ahol ki lehet próbálni a bobot és a szánkózást – nyáron is. Libegővel megközelíthető a 90 m magas síugrósánc teteje, amely Calgary legmagasabb pontja. Az Olympic Hall of Fame & Museum a téli olimpiai játékok kanadai résztvevői előtti tisztelgés. A téli játékok legérdekesebb jeleneteit, legkivállób szereplőit láthatjuk fotókon, filmeket 1924-től az első téli olimpiától kezdve.

A Calavay Park Nyugat-kanada legnagyobb vidámparkja és szórakoztatóközponta, Calgary-től 10 km-re, nyugatra található.

Calgaryhoz való viszonylagos közelsége miatt Kananaskis Country a város lakóinak közkedvelt kiránduló- és üdülőhelye. Két tartományi park is található a területén a Bow Valley és a Peter Lougheed Provincial Park. A Kananaskis folyó volgyében haladva természeti szépségekben gazdag térség belsejébe érünk, amelyet magas hegycsúcsok öveznek, kisebb-nagyobb tavak és kanyonok tarkítanak. Nakiska népszerű síterep, amelyet az 1988-as téli olimpia alkalmából alakítottak ki. Kananaskis Village a kirándulások és a téli sportok kiindulója.

Calgarytól keletre Drumheller térségében találták az első dinoszaurusz leleteket. Mintegy 65 millió évvel ez előtt itt erdős, mocsaras trópusi vidék volt található, ahol növényevő és ragadozó dinoszauruszok egyaránt éltek. Az első leletet 1884-ben találta meg J. B. Tyrrell, egy megkövesedett hatalmas dinoszauruszfejet fedezett fel. Azóta a sorozatos ásatások következtében a maradványok tömegesen kerülnek elő a Red Deer folyó völgyében és annak környékén. Drumheller egyébként a 20. század elején fellendült, majd az olaj felfedezésével hanyatlásnak indult szénbányászat központja volt. A térségben több mint 40 virágzó bányászvároska volt az 1920-1930-as években, de ezek az 1950-es évekre lehanyatlottak, mivel a bányák sorozatosan bezártak. Drumheller környékén már 1790-ben találtak kiválló minőségű szenet, de csak 1911-ben indult meg a bányászat. Drumhellerben taláható a Drumheller Dinosaur and Fossil Museum (Dinoszauruszok és egyéb ősleletek múzeuma) 1954-ben nyílt és különböző dinoszauruszok (köztük egy kacsacsőrű dínó) csontvázai és csontjai mellett egy jégkorszaki bölény lelete is megtalálható. A bölény koponyájában egy legömbölyített követ találtak, ez a legkorábbi bizonyítéka az Albertában élő, vadászó embernek. A Reptile World (Csúszómászók világa) Drumheller déli részén található, több mint 150 féle csúszómászót, hüllőt és kétéltűt mutat be a kiállítás. A Dinosaur Trail (Dinoszaurusz-ösvény) egy hatalmas Tyrannosaurus Rex szoborral indul, de az ösvény mentén számos látnivalóval találkozunk. A Homstead Antique Museum az indiánok és a korai telepesek használati tárgyait, hangszereit és öltözékét mutatja be. a Royal Tyrrel Museum of Paleontology (Royal Tyrrel Õslénytani Múzeum) 1985-ben nyílt, a Royal (királyi) nevet 1990-ben II. Erzsébet adományozta. A földi élet kialakulását ismerteti a múzeum, több mint harminc teljes dinoszaurusz-csontváz, repülő hüllők, prehisztorikus emlősök, tengeri gerinctelenek maradványait és életnagyásgú modelleinek segítségével. A legtöbb lelet a környékről származik. Egy ablakon keresztül bekukucskálhatunk egy laboratóriumba is, ahol megnézhetjük, hogyan dolgoznak a kutatók. Interaktív bemutatók, számítógépes játékok, videók egészítik ki a tárlatot.

A közelben lévő Horsethieves Canyon-t (Lótolvaj-kanyon), az 1900-as években lótolvajok használták. A kanyonnak nincs kijárata, így alótolvajok a lopott lovak és szarvasmarhák elrejtésére kiválóan használhatták, amíg el nem tudták adni a lopott „árut”. A kanyon a Badlands (rossz föld) többi részéhez hasonlít (rossz föld) szél és víz és jég alakította réteges sziklákból áll, „holdbéli” tájra emlékeztetve. Ösvények vezetnek le a szurdokba, ahol megkövesedett osztrigatelepeket lehet látni. Ezek a megkövesedett telepek bizonyítják, hogy 65 millió évvel ez előtt itt beltenger hullámzott. Drumheller mellett találhatók a hoodook is.

A közelben található Dinosaur Provincial Park háromféle természeti környezetet mutat be: a prérit, az eróziós vidéket (badlands) és a folyóvölgyet. Mindegyikben a rá jellemző állat- és növényvilág kerül bemutatásra. A park egyike a világ egyik legjelentősebb paleontológiai lelőhelyeinek, 1979 óta az UNESCO világörökség része. 35 fajta dinoszaurusz maradványait és több mint 300 teljes csontvázat találtak itt. A csontvázakat a Royal Tyrrel Museum field Station (kihelyezett állomás) kutatóhelyen és bemutatóközpontban lehet megnézni.

 Dinosaur provincial park
 Fotó: Dinosaur Provincial Park, flickr.com , by Rodger Levesque


Calgarytól délre a világörökség részeként számon tartott Head-Smashed-in Buffalo Jump a legnagyobb és a legjobban megőrzött „bölényugrató” a kontinensen. A „bölényugrató” sziklába információs központot építettek, ahol a bölényvadász indián törzsek történetét és kulturáját lehet megismerni. A központ mellett indián sátorfalu áll, itt indián táncokat is be szoktak mutatni és betekintést nyerhetünk a prérik egykori életébe is.

 Head-smashed-in Buffalo Jump
Fotó: Head-smashed-in Buffalo Jump, flickr.com , by whistlepunch

A Waterton Lakes National Park az Egyesült Államok határán fekszik és a szomszédos (montanai) Glacier National Parkkal 1931 óta alkot közös természetvédelmi területet Waterton-Glacier International Peace Park (Waterton-Glacier nemzetközi békepark). Ez Alberta legérintetlenebb vidéke, és 1997 óta a világörökség része.

Cardston 1887-ben alakult, amikor Charles Ora Card, a névadó, elindult 10 mormon családal Utahból új otthont keresni. Itt telepedtek le és Card lett az első polgármesterük. A város 80 százaléka ma is mormon, lakossága 3500 fő. Közel 10 évig épült (ez részben az első világháború miatt húzódott el így) templomuk az Alberta Temple (Alberta Templom), amely az Egyesült Államokon kívül ez az első mormon templom. 1923-ban szentelték fel. 1992-ben Nemzeti Történelmi Emlékhellyé avatták. Idegenek nem látogathatják, csak kívülről tekinthetik meg és az információs központban kaphatnak felvilágosítást róla.

A Milk River település a Milk River Ridge (Milk River hegyvonulat) keleti oldalán fekszik. A kvarcit, gránit és gneisz sziklaalakzatokat, azaz a hoodookat, valamint a folyó völgyét is a jég és a víz formálta 1000 évvel ez előtt. A gomba alakú hoodook és egyéb furcsa alakú sziklák miatt az indiánok valaha azt hitték, hogy a vidéket szellemek lakják. A Writing-on-stone Provincial Park (Írás a kövön Tartományi Park) homokkő hoodookban és teraszokban gazdak a környéken lakó soson és blackfoot indiánok szent helyként tisztelték, és a Milk folyót övező sziklafalba vésték rajzaikat és jeleiket. Ez Észak-Amerika egyik legnagyobb összefüggő sziklarajza. Csak vezetéssel tekinthetők meg.

 Írás a kövön tartományi park
Fotó: Writing-on-stone tartományi park, flickr.com , by fotographix.ca

 

Edmonton városában 620 ezer ember él, Alberta földrajzi központja és egyben fővárosa is. A North-Saskatchewan folyó mellett fekszik, közel 300 km-re Calgarytól. Nemzetközi repülőtere a várostól 28 km-re, délre fekszik.

Az 1700-as évek vége felé a két nagy szőrmekereskedő-társaság egymással vetélkedve nyomult nyugat felé a North Saskatchewan folyó mentén és behatoltak Alberta területére. Az első két erőd, amit emeltek Augustus (North West Company) és Edmonton (Hudson’s Bay Company). Mindkét erőd a Sturgeon folyó mellett ált a mai Fort Saskatchewan közelében. Mivel sok erődöt mosott el a későbbiek folyamán a folyók áradása, így Fort Edmonton lakói úgy döntöttek feljebb vonulnak és felépítik a végső Fort Edmmontont, ott, ahol ma az Alberta Legislative Building (Alberta törvényhozó testület) áll. Az utolsó erőd 1915-ig fennmaradt. Az erődöket azért a North Saskatchewan folyó északi oldalán építették, mert a déli oldalon egészen a Yellowstone Nemzeti Parkig (USA) a meglehetősen ellenséges feketeláb indián nemzet uralta a vidéket. A folyótól északra viszont barátságos és együttműködő krí indiánok éltek, akik nem elhanyagolható módon a feketeláb nemzetség ellensége is volt. A krí indiánokkal való békés együttélést egészen 1885-ig fenn tudták tartani. Ekkor azonban egyre több fehér farmer telepedett le, egyre kisebb vadászterületet hagyva az indiánoknak. A hideg telek éhínséget okoztak, és a kormányzati tisztségviselők érzéketlenek voltak az indiánokkal szemben, ami fokozta az indulatokat. 1885 tavaszán több erődöt is kifosztottak az indiánok, halottakat hagyva maguk után, és megfutamították a lovas rendőröket parancsnokukkal, Francis Dickensszel (Charles Dickens fia) együtt. A felkelés futótűzként terjedt, ám a kormány gyorsan intézkedett, így a felkelés heteken belül rendeződött, a béke helyreállt.

Edmonton az 1850-es éveket követően indult komoly fejlődésnek, fontos közúti csomópont volt. Ezért is volt lakosságának hatalmas csalódás, amikor a Canadian Pacific Railroad-ot, a Kanadát kelet-nyugati irányban átszelő vasútvonalat nem a városon keresztül vezették, hanem a délebbre fekvő és nagyobb Calgary-n keresztül. Ekkor kezdődött a két város mai napig tartó versengése, rivalizálása.

1897-ben Edmontonban kitört az aranyláz, de mivel nem sok aranyat sikerült kimosni a North Saskatchewan folyó partján, így hamar lecsillapult a láz. 1905-ben a Canadian National Railroad (a kanadai nemzeti vasút) elérte Edmontont, és amikor ugyan ebben az évben megalakult Alberta, Edmonton lett a tartomány fővárosa. Ezt követően a következő években jelentős közlekedési, megálló- és elosztóhellyé vált a keletről nyugatra és délről északra tartó utazók és szállítmányok részére. Ekkor kapta az „észak kapuja” állandó jelzőt. 1942-ben Edmonton közlekedési jelentőségét tovább növelte a városon áthaladó, és kilenc hónap alatt megépült Alaska Highway (alaszkai autóút). Majd tovább erősödött a város gazdasága, amikor 1947-ben olajat találtak 40 km-re a várostól délnyugatra (Leduc Oilfields), azóta több mint 2250 olajkút működik Edmonton 40 km-es sugarú körzetében.

Edmonton a legészakibb nagyváros Észak-Amerikában. Lakói a mai napig vigyáznak a környezetre, Kanadában a városi lakosságot tekintve Edmonton lakóira jut a legtöbb zöldfelület. A North Saskatchewan folyó partján kilométereken át parkok húzódnak. Edmonton kulturális élete virágzó, egyeteme, színházai, operája és szimfonikus zenekara, valamint számos múzeuma van. „Kanada fesztiválvárosa” nevet azért kapta, mert egész évben történik valami, dzsesszfesztivál, kiállítások, lóverseny, autóverseny, vásárok, rodeók. Az egyik legnagyobb fesztivál a júliusi Klondike Days, amelyet a város alapításának és az egykori aranyláz emlékére rendeznek.

Edmonton „óvárosa” a North Saskatchewan folyótól délre az Old Stratchcona Historic Area (Old Stratchcona Historic Area), valamikor különálló település volt, 1912-ben csatolták Edmontonhoz. Épületeinek nagy része 1891-ből származik utcai a 20. század elejének hangulatát árasztják. A belváros egyik nevezetessége az Old Stratchcona Farmer’s Market (Farmerek piaca). Itt szombat délelőttönként friss zöldségeket, gyümölcsöket, csirkét, halat, tojást és különböző népcsoportok ételeit lehet kapni.

Az Old Strathcona Model & Toy Museum (Modell és Játék-múzeum) vasútmodelleken kívül repülőgépek, madarak, híres épületek, történelmi helyek, kastélyok, hajók arányosan kicsinyített papíromdelljei tekinthetők meg, melyeket a világ minden tájáról gyűjtöttek össze.

A kontinens legnagyobb távközlési múzeuma a Telephone Historical Centre is az Old Strathcona városrészben van, annak eredeti telefonközpontjában, melyet 1912-ben építettek. A távközlés történetét a kezdetektől napjainkig követhetjük nyomon, és bepillantást nyerhetünk a jövő fejlesztéseibe.

A Muttart Conservatory (Muttart Üvegházak) piramis alakú üvegépületei közül háromban különböző klimatikus zónák – trópusi, sivatagi és mérsékelt – növényei láthatóak. A negyedig pavilonban időszakos virágkiállításokban gyönyörködhet az oda látogató. Az ötödik piramis képzőművészeti galériaként funkcionál. Februárban orchidea bemutatót, az év során pedig bonszaj-, fokföldi ibolya, stb. bemutatókat tartanak.

Muttart üvegházak
Fotó: Muttart üvegházak (Sangudo, flickr.com)

Az 1909-ben alapított Albertai Egyetem (University of Alberta) a North-Saskatchewan folyó déli partja mellett, a folyó egyik kanyarulatában fekszik, csodálatos parkos környezetben. Itt található az egyetem alapítójának, Alberta első miniszterelnökiének otthona, a Rutherford House Provincial Historic Site (Rutheford Ház Tartományi Történelmi Emlékhely), amely 1911-ben épült a 16-17. század stílusában, mellyel az első telepesek építési stílusának tisztelgett. Berendezése Rutheford korára jellemző. A nemzetközi hírnevű kutató- és oktatóintézmény nemzetközi hírnévnek örvend és Kanadában az egyik legnagyobb Egyetem.

A Fort Edmonton Park a legnagyobb szabadtéri történeti múzeum Kanadában. A város négy történelmi korszakát jeleníti meg: a rekonstruált szőrmekereskedő-állomásával, amelyet a Hudson’s Bay Company emelt 1846-ban. Az első telepesek 1885-ből származó épületeivel, a főváros 1905-ös arculatával és az 1920-as évek üzleti életével. Korhű öltözetben idegenvezetők bátorítják a látogatókat, hogy próbálják ki a szerencsejátékot, a célba lövést, vezessenek muzeális autókat, kóstolják meg a zabkenyeret és üljenek fel a gőzmozdony húzta vonatra.

Fort Edmonton Park
Fotó: Fort Edmonton Park (Evän, flickr.com)

A folyótól északra található a városháza, amely 1992-ben nyílt meg. Tornyában, a „Barátság-toronyban” 23 harangból álló harangjáték található, amely 99 féle dallamot tud játszani. A városháza kiállítótermeiben albertai művészek által készített darabok tekinthetők meg.

Alberta legrégebbi kulturális intézménye és legnagyobb képző- és iparművészeti múzeuma az Edmonton Art Gallery (Edmonton Művészeti Galéria). Elsősorban kanadai művészek munkáit sorakoztatja el, hangsúlyozva a nyugat-kanadai kortárs művészek munkáit.

Fotó: Edmonton Művészeti Galéria (mastermaq, flickr.com)

Az Ukrajnából származó kanadaiak levéltára és múzeuma a Ukrainian Canadian Archives & Museum of Alberta olyan dokumentumokat, tárgyakat, öltözékeket, fényképeket, pénzeket, hangszereket mutat be, amelyból az albertai ukrán bevándorlók történetét ismerhetjük meg.

Az Edmonton Public Schools Archives & Museum (Edmontoni Iskolák Levéltára és Múzeum) egy 1905-ben téglából emelt, szépen helyreállított iskolaépületben található. Korabeli osztálytermekben ismerkedhetünk a város iskoláinak történetével régi fényképek, tankönyvek, levéltári anyagok segítségével. A múzeum területén áll az az 1881-ben emelt iskolaépület is, amely az első nyilvános iksola volt a tartományban.

Alberta örökségét, egykori és mai növény- és állatvilágát, az őslakókat és az európai telepeseket a Provincial Museum of Alberta mutatja be (Alberta Tartományi Múzeuma). Időszaki kiállításokat és különleges rendezvényeket is szerveznek itt egész évben. A múzeum körül szoborpark látható.

A városnak hatalmas állatkertje (Valley Zoo) és bevásárló- és szórakoztatóközpontja (West Edmonton Mall) is van.

West Edmonton Bevásárló- és Szórakoztatóközpont
Fotó: West Edmonton Bevásárló- és Szórakoztatóközpont (Forever nomad, flickr.com)

 


St. Albert városa a Sturgeon folyó partján fekszik, Edmontontól északra. Az egyik első olyan település, amely már kezdetben sem volt erődített. 1861-ben alapította Albert Lacombe, a nyugati területek egyik legkorábbi és legbefolyásosabb misszionáriusa. 62 évig tevékenykedett békeközvetítőként a krí és a feketeláb indiánok között, valamint tárgyalófélként a blood indiánok és a Canadian Pacific Railway között. A feketelábúak neves főnöke, Crowfoot, és maga a törzs is testvérként tekintett a papra. 1870-ben megmentette híveit a himlőjárványtól. Megtanította a meszticeket a földművelésre és segített nekik első farmjaik kialakításában. A pap tiszteletére nevezték el a várost St. Albertnek. A városban található a Father Lacombe Chapel (Lacombe atya kápolnája), amely 1861-ben épült Lacombe atya irányításával a krí indiánok és a meszticek lelki gondozására. Ez az épület Alberta legrégibb épülete.

Az Athabasca és a Clearwater folyók találkozásánál eredetileg krí és chipewyan indián törzsek éltek, 1778-ban jártak erre, a mai Fort McMurray környékén a felfedezők és szőrmekereskedők. 1870-ben Henry John Moberly alapított itt kereskedelmi állomást, és saját Hudson’s Bay Companynál dolgozó főnökéről William McMurrayről nevezte el. Rengeteg természeti kincs található a vidéken, sok kőolajat találtak a közeli Athabasca-tó környékén (amelynek keleti fele Saskatchewan tartományban van), de annak kiaknázására csak 1960-ban került sor, amikor viszont a város hirtelen fejlődésnek indult. Csak ez a lelőhely, az Athabasca Oil Sands Deposit (Athabasca olajlelőhely) akár 200 évre is fedezni tudja az ország olajszükségletét. A városban található Heritage Park (Történelmi örökség park) tulajdonképpen az első telepesek korából származó rekonstruált falu. Az Oil Sands Interpretive Centre az Athabasca-tó körüli olajlelőhelyek történetét és az olajbányászat technikáját követi nyomon. Kertjében egy hét emelet magas exkavátor és több más olajbányászati eszköz is megtalálható.


A kanadai Sziklás-hegység
A Sziklás-hegység, amely Mexikótól Alaszkáig több mint 3000 km hosszan húzódik délkelet-északnyugati irányban. A hegységrendszer geológiailag igen változatos, vulkáni, metamorf és üledékes (homokkő, mészkő, dolomit) kőzetekből áll. A kanadai Sziklás-hegység több mint 20 000 km2-en terül el Brit Columbia és Alberta határán. Kanada és a földrész vízválasztója. A fő vonulat csúcsai 3000 m fölé nyúlnak és az ország legmagasabb pontja, a Mount Robson (3954 m) is itt található (Brit Columbiában). A csúcsok között jégmezők és gleccserek találhatók. A legnagyobb jégmező a Columbia jégmező.


A kanadai Sziklás-hegységben több nemzeti park és tartományi park is található, melyek területén nem folytatható erdőgazdálkodás, tilos vadászni és nem szabad ipart telepíteni. Alberta területére három nemzeti park esik: Banff, Jasper és Waterton. Az első kettőt valamint a Brit Columbia területére eső Kootenay és Yoho Nemzeti Parkokat 1985-ben hozták létre.  A Sziklás-hegység keleti lejtőin Watertontól kezdve Jasper városáig a Rocky Mountain Forest Reserve (sziklás-hegységi természetvédelmi terület) húzódik, ennek a része a Kananaskis Country is.
Az első fehér ember, Anthony Henday 1754-ben látta meg a Sziklás-egységet, 1800-ban keltek át a fő vonulaton, az 1531 magas Howse-hágón keresztül (amelyen ma sem lehet gépjárművel átmenni) 1880-as években a vasút is átkelt a hegyen.

Banff National Park területén 1883-ban hőforrásokra akadtak a Sulphur Mountain lejtőin a vasútvonal építése közben. Ekkor lendült fel turisztikailag a térség, 1885-ben a környéket védett területté nyilvánították, és ezzel megszületett Kanada első nemzeti parkja. A park 6641 km2-en terül el a Bow folyó mentén, amely a Bow gleccserből ered. A nemzeti park vadvilága nagyon gazdag, a tavak pedig néhány kivétellel nyáron is olyan hidegek, hogy nem alkalmasak a fürdésre. A Parkban található Banff városát a vasút keltette életre, bár már 11 000 évvel ez előtt is élt errefelé ember. A környéken sokféle indián törzs az assiniboine, feketeláb, krí, kootenay és a stoney indiánok is laktak. A város a hegyekkel körülvett Bow folyó partján fekszik, Kanada legmagasabb fekvő városa. A városban nagyon sok látnivaló van. A Banff Park Museumban Nyugat-Kanada legrégebbi természetrajzi gyűjteményét találjuk, a Natural History Museum Sziklás-hegység geológiai felépítését mutatja be. Kőzeteket, ásványokat, őskövületeket, dinoszauruszcsontokat, valamint „Big Foot” (Nagylábú – Észak-Amerika hatalmas erdőségeinek mélyén kószáló legendás óriási majomember) életnagyságú modelljét is láthatjuk. A Banff Központban hangversenyek és színházi előadások és művészeti fesztiválok kerülnek megrendezésre. A város turista központ, köszönhetően a meleg forrásoknak, gyógyvizeknek. A természeti kincs minél jobb kihasználása érdekében hotelek, éttermek, bevásárlóközpontok, kirándulásra alkalmas helyek épültek ki az ide látogató közönség számára. Banff közelében találhatók a Hoodoos (Hoodook), az érdekes sziklaképződmények és kőoszlopok. A Hoodoo Trail mentén végig ilyen képződményeket láthatunk.

A Lake Louise és Jasper városokat köti össze a világ egyik leglátványosabb útvonala az Icefields Parkway, azaz a Jégmezők útja, a Sziklás-hegység nagy vízválasztójának árnyékában. Több mint száz gleccser, havas csúcsok, csillogó tavak és vízesések és kilátóhelyek tarkítják a lenyűgöző látványt.

A Jasper National Parkot 1907-ben alapították, nevét Jasper Hawes után kapta, aki a Hudson’s Bay Company egyik kereskedelmi állomását vezette a 19. század elején. Kevésbé frekventált, mint a Banff Nemzeti Park, ám látnivalókban nem marad el tőle. Az Icefields Parkway Jasper városáig kanyarog, a park állatvilága rendkívül változatos és sokszínű. A Colubmia jégmező is itt található, ez a legnagyobb jégtömeg a Sziklás-hegységben, annak a nagy jégtakarónak a maradványa, amely valaha egész Kanadát beborította. Egyike a legnagyobb ismert jégfelhalmozódásnak az északi sarkkörtől délre. A jég átlagos vastagságát 350 m-re becsülik, átlagos magassága 3000 m, legmagasabb pontja 3460 m. Fő tömege a nagy vízválasztó területén van. Ebből a jégmezőből indul ki nyolc nagyobb gleccser is. Az Athabasca Glacier (Athabasca gleccser) 20. század elejétől, mikor Norman Collie és Herman Wooley megpillantotta, 1,5 km-t húzódott vissza, ksi táblák jelzi, hogy melyik &eac





Tartományok: Alberta, Brit Columbia (British Columbia), Manitoba, Ontario, Prince Edward-sziget (Prince Edward Island), Québec, Saskatchewan, Új-Brunswick (New Brunswick), Új-Skócia (Nova Scotia), Újfundland és Labrador (Newfoundland and Labrador),
Területek: Északnyugati Területek (Northwest Territories), Nunavut, Yukon terület (Yukon Territory),
Városok: Calgary, Edmonton, Fredericton, Halifax, Iqaluit, Montréal, Ottawa, Regina, Saskatoon, St. Albert, Toronto, Vancouver, Victoria, Whitehorse, Winnipeg, Yellowknife,
Nemzeti parkok: Nahanni Nemzeti Park, Wood Buffalo Nemzeti Park, Yoho Nemzeti Park,

Impresszum | Jogi nyilatkozat | Kapcsolat | Kanada