A kanadai Északnyugat Tartományban fekvő Nahanni Nemzeti Park volt az első, amely 1978-ban felkerült a Világörökség listájára.

Az 1976-ban 4766 km²-en alapított park területének története tele van misztikummal. Neve a denék, az őslakosok nyelvén annyit jelent: lélek. Tabu területnek számított, ahol a belépőre misztikus lények vadásztak. Az első európaiak aranyásók voltak. Az első jelentős lelet után elkezdődött az ideáramlásuk, s ez újabb rémtörténetek keletkezéséhez vezetett, nem ok nélkül: sokan tűntek el nyomtalanul, vagy kerültek meg holtan. Beszédesek a parkban található geológiai alakzatok nevei: Fej nélküli ember hegye, Temetkezőhegy, Halottak völgye. Ma a terület szinte teljesen elzárt, csak hidroplánnal vagy helikopterrel közelíthető meg, ezért gyéren látogatott: évente mindössze 600-800 turista keresi fel.

A park legfontosabb vízfolyása a Dél-Nahanni folyó, amelyen a Niagara-vízesésnél kétszer magasabb, 92 m magas Virginia-vízesés csodálható meg. Négy hatalmas kanyon keretezi a folyót, falaik olykor elérik az 1300 m-t, elnevezésük: Első, Második, Harmadik és Negyedik. A mészkőfalak az Első északi részén látványos karsztjelenségekben gazdag barlangokat rejtenek.

A park látványos geológiai értéke a számos forró hőforrás, forró vizű tó, amelyek ezen a zord vidéken sajátságos mikroklímát hoznak létre, ahol a mérsékelt éghajlat növényei is otthon érzik magukat, mint az ibolya, az orchidea vagy az őszirózsa. A Nahanni Nemzeti Park többi részét tundra és északi fafajokból álló erdők borítják. Az állatvilága is jellegzetesen északi: Dall-juh, havasi kecske, farkas, feketemedve és grizzly él itt. Több mint 120 madárfajt figyeltek meg.