Új-Brunswick tartomány sokáig pusztán egyfajta kapocs vagy híd volt a köztudatban, amely összeköti Kanada keleti és nyugati területeit. Mára azonban felismerték a benne rejlő turisztikai lehetőségeket, és ennek köszönhetően hihetetlenül gyorsan fejlődik, Zöld dombvidékei, erdős alacsony hegyei és tengerpartja sok kirándulót vonz. Festői tartománynak is hívják.

 

  Fotó: tájkép, Új-Brunswick, Kanada, by Smulan77

A legnagyobb az atlanti tartományok közül, közel 75 000 km2-en terül el, és 760 000-en lakják. Északon Québec és a Chaleurs-öböl, Nyugaton az USA, délen a Fundy-öböl, északkeleten a Szent Lőrinc-öböl határolja. Keletről a Northumberland-szoros határolja, melynek túlpartján Prince Edward –sziget fekszik, délkeleten a Chignecto-földszoros választja el Új-Skóciától. Fredericton 1784 óta fővárosa a tartománynak, legnagyobb városa pedig Saint John.
A tartománynak rengeteg természetes kikötője van, a Fundy-öböl árapály ingadozása az egyik legnagyobb a világon a vízszintingadozás átlagosan 8 m naponta, de a Minas-medencében és a Chignecto-öbölben például elérheti a 16 m-t is.
Új-Bruswick legjelentősebb és leghosszabb folyója a Saint John, amely Québecben ered és Saint John városánál folyik a Fundy-öbölbe. A nagymérvű árapály következtében naponta kétszer a folyó visszafelé folyik az öbölből.
Észak – északnyugaton az Appalache-hegyvonulat erdős hegyeit láthatjuk, legmagasabb csúcsa 8200 m (Mount Carleton). Északkeleten fennsík található délen pedig tavakkal tarkított vidék, ahol a legnagyobb kanadai tavak (Grand, Oromocto, Magaguadavic, Chiputneticook) találhatók.

A mai Új-Brunswick területén több ezer éve élnek a maleszit és a mikmak indiánok, akik az algonkin nyelvet beszélik. Minden valószínűség szerint a vikingek is kikötöttek a Fundy-Szigetek partján, bár erről nincs bizonyíték. Bizonyíthatóan Jacques Cartier volt az első európai aki 1534-ben partra szállt itt, de a vidék felderítésére csak 1604-ben Samuel de Champlain vezetésével került sor, a Saint John folyó feltárásával, melyet megérkezése napjáról nevezett el. Akádia területén (ez Új-Bruswick, Új-Skócia és a Prince Edward sziget térségének összefoglaló neve) több francia telep is létrejött a kemény telek ellenére, akik jó kapcsolatokat ápoltak az itt élő indiánokkal, ellentétben az ide költöző angol telepesekkel, akiknek a franciákkal folyamatos nézeteltéréseik és surlódásaik voltak.
1713-ban az utrechti szerződés aláírásával az angoloké lett Akádia területe, 1755-ben az ottmaradt több mint tízezer francia még mindig nem volt hajlandó aláírni a hűségnyilatkozatot a brit koronának. Az űzöttek Québecbe és Louisianába (USA) mentek, később sokan visszatértek, így hát a mai lakosok közel egyharmada akádiai leszármazott.
A hétéves háború lezárása után sok telepes érkezett az USA-ból Új-Brunswick területére, melyet akkoriban Nova Scotia-nak hívtak. Az amerikai függetlenségi háború során a területre menekült sok lojalista, akik a brit koronához hűek voltak, így Nova Scotiát kettéosztották, és 1784-ben megalakult Új-Brunswick tartomány. A tartomány 1867-ben a kanadai domínium egyik alapító tartománya lett. A gazdasági fellendülést a vasút érkezése lendítette fel, virágzott a fakitermelés a halászat és a bányászat. A 19. századra a lakosság életszínvonala az erdők kimerülése miatt hanyatlani kezdett, sokan elköltöztek. A tartomány még a második világháború után is elmaradott volt, azonban kormányzati segítséggel lassan fejődésnek indult. Az 1970-es években a hajóépítő és az olajfinomító iparág hatalmas fejlődésnek indult, 1982-ben elkészült az első atomerőmű, ’85-ben pedig kálisó lelőhelyet fedeztek fel. Ma ismét élénk a fakitermelés és a papíripar, és továbbra is lényeges bevételi forrás a halászat. Bányászat szempontjából kiemelkedő fontossággal bír a cink, az ólom, a réz, az ezüst és a szén, ezen kívül a kálisó és a különböző drágakövek. Komoly bevételi forrásnak számít az idegenforgalom is.

Fredericton
A tartomány fővárosa a St. John-folyó partján fekszik, 46,5 ezer lelket számláló város, amely a kontinens egyik legrégebbi települése, hiszen a térséget évezredek óta maliszit indiánok lakták. Ste-Anne néven 1642-ben alapítottak települést európai (francia) szőrmekereskedők a Nashwaak folyó és a St. John találkozásánál, később, 1760-ban a britek felégették, majd az amerikai polgárháború elől menekülő brit lojalisták újból benépesítették. Nevét (Frederick’s Town) III. György angol uralkodó másodszülöttjéről kapta. A városnak van színháza és egyeteme és kézműipari szakiskolával is, gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik. Sok az ónműves, ezért Kanada „ón fővárosának” is hívják, de mellettük helyet kapnak a keramikusok, paplankészítők és szövők is.  Két történelmi temetője van a Loyalist Cemetery (Lojalista temető)a Szt. John-folyó mellett érdekes régi sírköveivel különleges látvány, valamint az Old Burial Ground (Régi temető), amely szintén sok lojalista nyughelye.
Frederictonnak nincs vasútállomása, azonban repülőtere nemzetközi és hazai járatokat is nagy számban fogad. Kevés szállóhelye lévén nehéz megfelelő szobát találni, olcsóbb szállásokat az egyetem kollégiuma biztosít nyáron, a városon kívül pedig kemping működik.
A York-Sunbury Historical Society Museum (Történelmi Társaság Múzeuma) helytörténeti kiállítással várja a látogatókat. A tárlat nyomon követi az térség fejlődését  indián nemzetektől napjainkig. A Beaverbrook Art Gallery (Beaverbrook Képzőművészeti Galéria) állandó kiállításán neves új-brunswicki és kanadai művészek alkotásait láthatja a nagyközönség. Nevét a kanadai születésű Lord Beaverbrook angol főnemes és milliomos sajtómágnás tiszteletére kapta, akinek a város sok szép épületet és ennek a múzeumnak a gyűjteményét köszönheti. A múzeummal szemközt található a törvényhozás 1880-ból származó épülete, a Provincial Legislative Building. A városban található Észak-Amerika legszebb neogótikus anglikán katedrálisa. Benne található „Big Ben kisöccse” elnevezésű óra, amely a londoni híres óra kísérleti előzménye volt.
A város egyeteme, a New Brunswick Egyetem a város fölé emelkedő dombon áll. 1785-ben alapították, így az egyik legrégebbi felsőoktatási intézmény Kanadában, és itt nyilt az ország első csillagászati obszervatóriuma 1851-ben. Az ország első műszaki képzése is itt indult.

A várostól északra található a Woolastock Park, amely közel 500 hektáron várja a fürdésre, csónakázásra és kirándulásra vágyókat. Ennek közelében van a Kings Landing Historical Settlement (Kings Landing történelmi település), amely 121 hektáron elterülő restaurált falu a St. John-folyó völgyében. A falu az 19. századi falusi életet mutatja be, lakóházakon, farmokon, fogadón, nyomdán és a fűrészmalmon keresztül. De van itt iskola, vegyesbolt és színház is. Láthatjuk az aratást, de részt vehetünk korabeli, gyertyafényes karácsonyi vacsorán is.
Hartland, a 900 lakossal rendelkező település Frederickson közelében arról híres, hogy itt található a világ leghosszabb (391 m) fedett hídja, 1921-ből. Mivel a híd hasonlított egy falusi csűrre, így az állatok, melyeket rajta keresztül hajtottak kevésbé féltek az alattuk sebesen folyó víztől.
A tartomány északnyugati részén található az un. Madawaska Köztársaság, melynek hovatartozásán először Québec és Új-Brunswick vitatkozott 1800-as évek végén, ahol Új-Brunswick kormányzója állítólag kockadobással nyert, majd 60 évig az USA-val nem sikerült megegyezni. 1842-ben rögzítették az új határt, de Madawaska lakói azóta is különállónak tekintik magukat, saját nyelvjárásuk, címerük és zászlajuk is van. Fővárosa Edmundston, francia lakói Québecből érkeztek az 1800-as évek elején, őket angolok és skótok követték. A városban mindenki tud franciául és angolul is. A város a tartomány legjelentősebb papíripari központja, de nevezetesek még kézi  szőttesei és faszobrai is, valamint a Foire Brayonne fesztiválja (Brayonne vásár), amely az egyik legkedveltebb Új-Brunswickban.
Barthaust turistaközpont érdekessége, hogy a közeli Youghall Beach Parkjának Nepisiguit-öblében „kísértethajó” látható tiszta nyári estéken. A partról egy égő vitorlás hajó látható, amelyen időnként mintha tengerészek is láthatók lennének. A kísértetekben hívők azt mondják, hogy a Restigouche melletti csatában elsüllyedt francia hajó tűnik fel, mások úgy tartják, hogy a meleg hullámokról visszaverődő fények játszanak érzékeinkkel.

Frederictontól délre található Oromocto, amely nevét a maliszit indiánoktól örökölte, jelentése „mély víz” vagy „jó folyó a kenuk számára”. A város mellett van a Brit Nemzetközösség legnagyobb katonai kiképzőközpontja a Canadian Forces Base Gagetownc (Hadtörténeti Múzeum).
 
Saint John városa a folyó torkolatánál fekszik a Fundy-öböl mellett, kikötője egyike a legforgalmasabb kikötőknek az Atlanti-óceán partján, és egész évben használható. Mély vize miatt a legnagyobb kőolajszállító hajókat is képes fogadni. A vízparti városrész helyreállításakor a történelmi környezetbe olyan modern megoldásokat építettek, mint a Skywalk, az a klimatizált folyosó, amely az üzleti központot köti össze a tengerparttal. De kongresszusi-, kereskedelmi- és bevásárlóközpontok is találhatók itt. Az 1840-es nagy tűzvésznek a Saint John Firefighters Museum állít emléket. A Trinity Church szintén a pusztító tűz martalékává lett, azonban 1880-ra újjáépítették. Ereklyéje III. György címere, amelyet a brit lojalisták csempésztek ki Bostonból az amerikai függetlenségi háború idején. A Horticultural Gardens másfél hektáros gondozott kertjeitől és pázsitjaitól valamint a Rockwood Park 870 hektáros pihenőitől délre található a Fort Howe Lookout (Fort Howe Kilátó), egy szikla tetején. A tornyot Halifaxban, Új-Skóciában emelték, majd 1777-ben hajóra rakták és átszállították ide, hogy itt védje a környező területeket az amerikai kalózok és indiánok támadásaitól. A város partján, a St. John-folyó összeszűkülő torkolatában látható a Megforduló vízesés, a Reversing Falls, amely valójában nem is vízesés. Apálykor 5 m-t esik a folyó, majd az árapály periódus felénél a víz pár percig nyugalomban van, majd a tenger vize elkezd felfelé áramlani a folyó szakadékán keresztül. A vízeséstől negyed órányira található a Moosehead Breweries Ltd, amely az ország legrégebbi magántulajdonban lévő sörfőzdéje, 1867-ben alapították.

St. Johntól nyugatra St. George városából származnak azok a vörös gránitok, melyből Ottawa parlamentjét és Boston székesegyházát is építették. St. Stephen városa a St. Croix folyó partján fekszik, amely innentől kezdve észak felé a határfolyó Kanada és az Egyesült Államok között. Az International Ferry Point Bridge (Nemzetközi átkelő-híd) vezet át a túlparton fekvő Maine (Usa) állambeli városba. A két település több évszázados barátságát még az 1812-es háború sem tudta megszakítani. A mai napig közösen ünnepli augusztus elején az International Festival-t felvonulásokkal, sporteseményekkel és tűzijátékkal. Ekkor emlékeznek meg arról is, hogy itt készült 1906-ban az első Bálint (Valentin) napi szív alakú édesség a Ganongs Bros. Édességgyárban.

Frederictontól keletre fekszik a 206 km2-es 1948-ban alapított Fundy Nemzeti Park, amelynek évi 240 ezer látogatója a világ legnagyobb árapály jelenségét figyelheti meg. A parkba látogató pihenni vágyók a csendes tavak, dübörgő vízesések és erdős-vadvirágmezős dombok és völgyek váltakozásában gyönyörködhet. Érdekesek a parti sziklák, vörössel csíkozott homokkő az Fundy-öböl partján, a lávabefolyások szürkészöld nyomai és a gránitbenyomulásos kőzetek nyújtanak érdekes látványt.  Hopwell Cape-en található a Hopwell Rocks Ocean Tidal Exploration Site (azaz a Hopevell Sziklák, óceáni árapály megfigyelési terület). A Petitcodiac folyó torkolatában található különleges sziklaformációk még érdekesebbé teszik. A sziklaformációkat Flower Pot Rocksnak azaz Virágcserép-szikláknak nevezik, mivel hatalmas gomba-alakú oszlopaikon kanadai balzsamfenyő és törpe feketefenyő nő. Dagálykor a sziklák úgy néznek ki, mintha közönséges szigetek lennének. A rendkívül gyorsan mozgó víz egyébként veszélyes, az apály előtt legalább három órával és azt követően három órával biztonságos csak. A helyi újságok általában közlik az árapálytáblázatokat.
Moncton a Petitcodiac folyó (jelentése: a folyó, amely meghajlik, mint az íj) nagy kanyarja mellett található. A város két turisztikai vonzerővel rendelkezik: az egyik a naponta kétszer jelentkező dagályhullám (Tidal Bore), amely kétszer 20-45 cm-es hullámot okoz a folyón felfelé. Miután elvonul a dagály, a folyó szinte teljesen üres medre hamar megtelik vízzel, és a vízszint 7,5 m-esre emelkedik. A Bore Park területén külön padokat állítottak fel a jelenség megfigyelésére. A másik pedig a Magnetic Hill (Mágneses domb). A dombon lefele haladva autóval megállunk a fehér póznával jelölt helyen és üresbe tesszük az autót, felengedjük a féket. Ekkor az autó visszafele kezd el  mozogni, felfelé a dombon. Ezt valószínűleg egy optikai illúzió okozza, melyet a környező domboldal lejtése okoz. A Magnetic Hill Parkban van egy állatkert is, melyben több mint 100 állatfaj található.
A közeli Sackville város arról híres, hogy a benne működő Mount Allison egyetemen szerzett egyetemi fokozatot 1875-ben az első nő a Brit Birodalom területén. Sacville-től 8 km-re pedig a Beausejour-erőd Nemzeti Történelmi Emlékhely található, amely egy korábbi francia, később Cumberland-erőd néven ismert brit katonai pont.