Yukon tartomány elnevezése legnagyobb folyójából, a Yukon-folyóból ered. A Yukon jelentése „tiszta víz”. Csodálatosan szép vidék, és itt találhatók az utolsó nagy, szinte érintetlen vadrezervátumok a kontinensen. A tartomány határa túlnyúlik az Északi Sarkkörön, egészen a Beaufort-tengerig. Közel 500.000 km2-es területe háromszög alakú, hegyekben bővelkedik. Lakossága mindössze 30 ezer fő, kétharmaduk a fővárosban él. Délen Brit Columbia, keleten az Északnyugati területek, nyugaton pedig Alaszka határolja. A Yukon folyó a terület fő folyórendszere, amely a kontinens leghosszabb folyóinak egyike. A Brit Columbia-Yukon határon taláható tavak egyikéből ered, majd Alaszkán áthaladva a Bering-tengerbe ömlik. A tartománynak két nemzeti parkja van, a Kluane National Park délnyugaton (ez a világörökségnek is része) és az Ivvavik National Park. A térség a világ egyik leghidegebb régiói közé tartozoik, hosszú sötét telekkel, hóviharokkal, és járhatatlan hegyi utakkal. Nyáron azonban meleg, és napsugaras a vidék.

 

  Fotó: tájkép, Yukon River, Klondike Loop Highway, Yukon, Kanada, by Arthur Chapman

A mai Yukon térsége volt az első terület Kanadában, amely benépesült. A kutatók véleménye szerint 10-25 ezer évvel ez előtt is éltek már emberek errefelé, erről mintegy 2100 régészeti helyszín tanúskodik. A 19. században Yukon a Hudson’s Bay Company szőrmekereskedelmi terepe volt, 1847-ben a mai Alaszka területén lévő kereskedelmi állomást, Fort Yukont is a társaság alapította, amely a legnyugatibb állomása lett.  1852-ben azonban a chilkat indiánok megtámadták és elpusztították az erődöt. Nemcsak angol, hanem orosz kereskedők is nyomultak nyugat felé, az Alaszka partjain alapított kikötőikból. A 19. század végén kitört az aranyláz, miután az első nagy aranylelet George Washington Carmack felfedezése nyomán felbukkant 1896-ban a Yukon folyó egyik mellékfolyójában (Klondike River) és a beleömlő patakban (Bonanza Creek). A világ minden országából áramlottak a szerencsevadászok, de a kegyetlen körülmények (sebes sodrású, örvénylő folyók, alattomos sziklamedrek a folyókban, stb.) nagyon sok emberáldozatot követeltek. Így hivatásos vezetőkre volt szükség, akik átvezetik a szerencsevadászokat a veszélyes szakaszokon. Több mint 100 millió dollár értékű aranyat találtak 1897 és 1904 között, mégis kevesen akadtak, akik valóban meggazdagodtak aranyásáson. Az aranyláz következményeként jött létre a híres „aranylázváros”, Dawson City, amely amilyen hirtelen indult fejlődésnek, olyan hirtelen is hanyatlott le, az aranyláz lecsngésével. Ezzel egy időben vált jelentősség teljessé a mai főváros, Whitehorse. Yukon terülte 1898-ban vált Kanada önálló tartományává.

Az aranyláz elmúltával nem szűnt meg az aranybányászat, ma is fontos és jelentős résztvevője Yukon gazdaságának. De nem az egyetlen: az arany mellett réz, ólo, ezüst, cink és ón is kerül felszínre, jelentősen növelve a tartomány ipari termelését. Az 1980-as évek recessziója ugyan visszavetette a bányászatot, de az azóta visszavette történelmi pozícióját és újra a térség legfőbb iparága. Az idegenforgalom is jelentős. A második világháború alatt itt haladt keresztül az Alaska Highway, amelyet akkoriban (1942-43) Alcan Military Highway (Alaszka-Kanada katonai főközlekedési út) néven emlegettek. Ezen keresztül látták el utánpótlással az alaszkai katonai bázisokat.  Watson Lake és Whitehorse mellett van nagyobb repülőtér is, de a legtöbb település környékén is található le és felszállópálya. Számos helyet nem is lehet elérni, csak légi úton, bár sok helyen busz és vonat is közlekedik.

Watson Lake 1000 fős város, amely az Alaska Highway mellett fekszik és kereskedelmi és hírközlési központja Yukon déli részének. Érdekessége a Sign-post Forest, azaz az útjelzőtábla-erdő, melynek első darabját egy hazavágyó katona állította fel, aki 1942-ben az autópálya építésén dolgozott. Évek során a turisták is elkezdtek elhelyezni táblákat az út mentén, ráírva annak a városnak a nevét, ahonnan jöttek. Manapság a gyűjteményben 30000-nél is több ilyen tábla található. A Watson Lake Visitor Reception Centre (Watson Lake látogatókat fogadó központja) az Alaska Highway és a Robert Campbell Highway kereszteződésénél található. Fényképek és videókon keresztül ismerkedhet meg a látogató az Alaska Highway építésével.

Teslin városában mindössze 200-an laknak, mind indiánok, a tlingit törzs leszármazottai. Vadászatból, halászatból és prémvadászatból élnek. Itt található a George Johnston Museum. Johnston tlingit indián volt, aki fényképezőgépe segítségével örökítette meg népe kulturáját.

Dawson City a Yukon és a Klondike folyó találkozásánál épült, ma pusztán 1300-an lakják, ám volt idő a 19.- 20. század fordulóján, amikor 30-40 ezren is lakták. A város volt a gócpontja az aranyláznak, melyet a világ egyik leggazdagabb aranylelőhelye okozott. A város 19.-20. századforduló-beli történetét Rex Beach, Jack London és Robert W. Service írásaiból részletesen megismerhetjük, akik személyes tapasztalataikat, színes elbeszélésekben örökítették meg. Itt találkozott Jack London azzal a nagy kutyával, amelyet Bucknak nevezett, és amelyről a Vadon szava c. könyvének kutyahősét mintázta. Az író egykori kunyhújában májustól szeptemberig felolvasást tartanak műveiből.