Edmonton városában 620 ezer ember él, Alberta földrajzi központja és egyben fővárosa is. A North-Saskatchewan folyó mellett fekszik, közel 300 km-re Calgarytól. Nemzetközi repülőtere a várostól 28 km-re, délre fekszik.

Az 1700-as évek vége felé a két nagy szőrmekereskedő-társaság egymással vetélkedve nyomult nyugat felé a North Saskatchewan folyó mentén és behatoltak Alberta területére. Az első két erőd, amit emeltek Augustus (North West Company) és Edmonton (Hudson’s Bay Company). Mindkét erőd a Sturgeon folyó mellett ált a mai Fort Saskatchewan közelében. Mivel sok erődöt mosott el a későbbiek folyamán a folyók áradása, így Fort Edmonton lakói úgy döntöttek feljebb vonulnak és felépítik a végső Fort Edmmontont, ott, ahol ma az Alberta Legislative Building (Alberta törvényhozó testület) áll. Az utolsó erőd 1915-ig fennmaradt. Az erődöket azért a North Saskatchewan folyó északi oldalán építették, mert a déli oldalon egészen a Yellowstone Nemzeti Parkig (USA) a meglehetősen ellenséges feketeláb indián nemzet uralta a vidéket. A folyótól északra viszont barátságos és együttműködő krí indiánok éltek, akik nem elhanyagolható módon a feketeláb nemzetség ellensége is volt. A krí indiánokkal való békés együttélést egészen 1885-ig fenn tudták tartani. Ekkor azonban egyre több fehér farmer telepedett le, egyre kisebb vadászterületet hagyva az indiánoknak. A hideg telek éhínséget okoztak, és a kormányzati tisztségviselők érzéketlenek voltak az indiánokkal szemben, ami fokozta az indulatokat. 1885 tavaszán több erődöt is kifosztottak az indiánok, halottakat hagyva maguk után, és megfutamították a lovas rendőröket parancsnokukkal, Francis Dickensszel (Charles Dickens fia) együtt. A felkelés futótűzként terjedt, ám a kormány gyorsan intézkedett, így a felkelés heteken belül rendeződött, a béke helyreállt.

Edmonton az 1850-es éveket követően indult komoly fejlődésnek, fontos közúti csomópont volt. Ezért is volt lakosságának hatalmas csalódás, amikor a Canadian Pacific Railroad-ot, a Kanadát kelet-nyugati irányban átszelő vasútvonalat nem a városon keresztül vezették, hanem a délebbre fekvő és nagyobb Calgary-n keresztül. Ekkor kezdődött a két város mai napig tartó versengése, rivalizálása.

1897-ben Edmontonban kitört az aranyláz, de mivel nem sok aranyat sikerült kimosni a North Saskatchewan folyó partján, így hamar lecsillapult a láz. 1905-ben a Canadian National Railroad (a kanadai nemzeti vasút) elérte Edmontont, és amikor ugyan ebben az évben megalakult Alberta, Edmonton lett a tartomány fővárosa. Ezt követően a következő években jelentős közlekedési, megálló- és elosztóhellyé vált a keletről nyugatra és délről északra tartó utazók és szállítmányok részére. Ekkor kapta az „észak kapuja” állandó jelzőt. 1942-ben Edmonton közlekedési jelentőségét tovább növelte a városon áthaladó, és kilenc hónap alatt megépült Alaska Highway (alaszkai autóút). Majd tovább erősödött a város gazdasága, amikor 1947-ben olajat találtak 40 km-re a várostól délnyugatra (Leduc Oilfields), azóta több mint 2250 olajkút működik Edmonton 40 km-es sugarú körzetében.

Edmonton a legészakibb nagyváros Észak-Amerikában. Lakói a mai napig vigyáznak a környezetre, Kanadában a városi lakosságot tekintve Edmonton lakóira jut a legtöbb zöldfelület. A North Saskatchewan folyó partján kilométereken át parkok húzódnak. Edmonton kulturális élete virágzó, egyeteme, színházai, operája és szimfonikus zenekara, valamint számos múzeuma van. „Kanada fesztiválvárosa” nevet azért kapta, mert egész évben történik valami, dzsesszfesztivál, kiállítások, lóverseny, autóverseny, vásárok, rodeók. Az egyik legnagyobb fesztivál a júliusi Klondike Days, amelyet a város alapításának és az egykori aranyláz emlékére rendeznek.

Edmonton „óvárosa” a North Saskatchewan folyótól délre az Old Stratchcona Historic Area (Old Stratchcona Historic Area), valamikor különálló település volt, 1912-ben csatolták Edmontonhoz. Épületeinek nagy része 1891-ből származik utcai a 20. század elejének hangulatát árasztják. A belváros egyik nevezetessége az Old Stratchcona Farmer’s Market (Farmerek piaca). Itt szombat délelőttönként friss zöldségeket, gyümölcsöket, csirkét, halat, tojást és különböző népcsoportok ételeit lehet kapni.

Az Old Strathcona Model & Toy Museum (Modell és Játék-múzeum) vasútmodelleken kívül repülőgépek, madarak, híres épületek, történelmi helyek, kastélyok, hajók arányosan kicsinyített papíromdelljei tekinthetők meg, melyeket a világ minden tájáról gyűjtöttek össze.

A kontinens legnagyobb távközlési múzeuma a Telephone Historical Centre is az Old Strathcona városrészben van, annak eredeti telefonközpontjában, melyet 1912-ben építettek. A távközlés történetét a kezdetektől napjainkig követhetjük nyomon, és bepillantást nyerhetünk a jövő fejlesztéseibe.

A Muttart Conservatory (Muttart Üvegházak) piramis alakú üvegépületei közül háromban különböző klimatikus zónák – trópusi, sivatagi és mérsékelt – növényei láthatóak. A negyedig pavilonban időszakos virágkiállításokban gyönyörködhet az oda látogató. Az ötödik piramis képzőművészeti galériaként funkcionál. Februárban orchidea bemutatót, az év során pedig bonszaj-, fokföldi ibolya, stb. bemutatókat tartanak.

Fotó: Muttart üvegházak (Sangudo, flickr.com)

Az 1909-ben alapított Albertai Egyetem (University of Alberta) a North-Saskatchewan folyó déli partja mellett, a folyó egyik kanyarulatában fekszik, csodálatos parkos környezetben. Itt található az egyetem alapítójának, Alberta első miniszterelnökiének otthona, a Rutherford House Provincial Historic Site (Rutheford Ház Tartományi Történelmi Emlékhely), amely 1911-ben épült a 16-17. század stílusában, mellyel az első telepesek építési stílusának tisztelgett. Berendezése Rutheford korára jellemző. A nemzetközi hírnevű kutató- és oktatóintézmény nemzetközi hírnévnek örvend és Kanadában az egyik legnagyobb Egyetem.

A Fort Edmonton Park a legnagyobb szabadtéri történeti múzeum Kanadában. A város négy történelmi korszakát jeleníti meg: a rekonstruált szőrmekereskedő-állomásával, amelyet a Hudson’s Bay Company emelt 1846-ban. Az első telepesek 1885-ből származó épületeivel, a főváros 1905-ös arculatával és az 1920-as évek üzleti életével. Korhű öltözetben idegenvezetők bátorítják a látogatókat, hogy próbálják ki a szerencsejátékot, a célba lövést, vezessenek muzeális autókat, kóstolják meg a zabkenyeret és üljenek fel a gőzmozdony húzta vonatra.

Fotó: Fort Edmonton Park (Evän, flickr.com)

A folyótól északra található a városháza, amely 1992-ben nyílt meg. Tornyában, a „Barátság-toronyban” 23 harangból álló harangjáték található, amely 99 féle dallamot tud játszani. A városháza kiállítótermeiben albertai művészek által készített darabok tekinthetők meg.

Alberta legrégebbi kulturális intézménye és legnagyobb képző- és iparművészeti múzeuma az Edmonton Art Gallery (Edmonton Művészeti Galéria). Elsősorban kanadai művészek munkáit sorakoztatja el, hangsúlyozva a nyugat-kanadai kortárs művészek munkáit.

Fotó: Edmonton Művészeti Galéria (mastermaq, flickr.com)

Az Ukrajnából származó kanadaiak levéltára és múzeuma a Ukrainian Canadian Archives & Museum of Alberta olyan dokumentumokat, tárgyakat, öltözékeket, fényképeket, pénzeket, hangszereket mutat be, amelyból az albertai ukrán bevándorlók történetét ismerhetjük meg.

Az Edmonton Public Schools Archives & Museum (Edmontoni Iskolák Levéltára és Múzeum) egy 1905-ben téglából emelt, szépen helyreállított iskolaépületben található. Korabeli osztálytermekben ismerkedhetünk a város iskoláinak történetével régi fényképek, tankönyvek, levéltári anyagok segítségével. A múzeum területén áll az az 1881-ben emelt iskolaépület is, amely az első nyilvános iksola volt a tartományban.

Alberta örökségét, egykori és mai növény- és állatvilágát, az őslakókat és az európai telepeseket a Provincial Museum of Alberta mutatja be (Alberta Tartományi Múzeuma). Időszaki kiállításokat és különleges rendezvényeket is szerveznek itt egész évben. A múzeum körül szoborpark látható.

A városnak hatalmas állatkertje (Valley Zoo) és bevásárló- és szórakoztatóközpontja (West Edmonton Mall) is van.

Fotó: West Edmonton Bevásárló- és Szórakoztatóközpont (Forever nomad, flickr.com)