Saskatchewan tartomány déli részén végtelen gabonaföldek találhatók, ahol búza, árpa, rozs és zab terem. A csoportosan felállított gabonasilók emelkednek csak ki a síkságból. Északabbra számos tó pettyezi a vidéket, partjaikon rezgőnyárfákkal és nyírvákkal, mögöttük sötétzöld fenyőerdőkkel. A tartomány neve az indián kisiskatchewan szóból ered, melynek jelentése „a folyó, amely gyorsan folyik”, utalva ezzel a tartomány legfontosabb folyójára, amelyről nevét is kapta. A tartomány határait mesterségesen állapították meg, egy határvonala sem természetes. Nyugatról Alberta északon az Északnyugati Területek, keleten Manitoba, délen pedig az Egyesült Államok határolja. Lakóinak száma 10 millió felett van, kétharmaduk városokban él, főként délen. Fővárosa Regina, legnagyobb városa pedig Saskatoon. Területének felét erdőségek borítják, harmada szántóföld és mintegy nyolcada édesvíz.

 

  Fotó: tájkép, Saskatchewan, Kanada, by Space Ritual

A tartomány valaha annak a néptelen régiónak a része volt, amelyet 1670-ben II. Károly angol király átadott a Hudson’s Bay Company részére. Az első európai földművesek ideérkezése előtt a terület széljárta, hatalmas füves térség volt, amelyen nagy bölénycsordák legeltek. Henry Kelsey látta meg először 1690-ben a térséget. Ekkoriban több indián törzs lakott errefelé, a csippewa, a blackfoot és az assinibine nemzethez tartozók.
A Hudson’s Bay riválisa és a North West Company 1750 után kezdtek elszőrmekereskedő állomásokat létrehozni a térségben, a North Saskatchewan folyó mentén. A tartomány első maradandó települése a Cumberland House, melyet Samuel Hearne alapított 1774-ben. A kialakuló kereskedelmi állomások lettek később a mai meglévő települések ősei. Az első lakói ezeknek a településeknek az indiánokkal keveredő franciák, a meszticek lettek, akik a későbbi Manitoba területéről érkeztek. A kormány az 1870-es években ingyen földet osztott mindenkinek, aki kérte, emiatt számos telepes érkezett főleg Európából, így Magyarországról is.
Szintén az 1870-es évek táján, amikor Saskatchewan területe, ekkor még az Északnyugati területek részeként, Kanadáé lett, a Hudson’s Bay Company többbi birtokával együtt. Ekkor érkeztek Montanából (USA) „farkasvadászok”, törvényen kívüli banditák, akik whiskyt adtak az indiánoknak bölénybőrért és szárított húsért cserébe. 1873-ban megalakult az északnyugati lovasrendőrség, hogy rendet teremtsen a térségben.
1882-ben a főrváros Regina lett. 1885-ben fellázadtak a meszticek és néhány indián törzs, Louis Riel vezetésével, melyet levertek. Ez volt az utolsó fegyveres felkelés Kanadában. Saskatchewan 1905-ben lett önálló tartomány. az 1931 – 1941 között elhúzódó aszály, sáskajárás és a felső földréteg eróziója mezőgazdasági válságba sodorta a térséget, melyet hamarosan kihevert. A tartomány ma kanada gabonatermésének felét adja, ebből következik, hogy a tartomány legfőbb bevételi forrása a mezőgazdaság és az állattenyésztés. Ezen kívül kőolajtermelésben a második Kanadában, földgázt is találtak a térségben. A bányászat is jelentős iparág, kálisó az egyik legfontosabb, amit itt bányásznak és a mezőgazdaságban használják fel (műtrágyaként hasznosítják). A világ ismert kálisó készletének 40 százaléka itt található. Jelentős még az uránium- és a szénbányászat is. Arany-, ezüst-, réz- és cinkbányák is vannak a keleti határon. Északnyugaton hatalmas, ám még feltáratlan vasérclelőhelyek találhatók. Gyorsan fejlődik a biotechnológia, a repülőgép- és a számítógép ipar.