Manitoba az ország három préri tartományának, Manitoba, Saskatchewan és Alberta legkeletebbi része. Neve indián szóból ered, a Manitoba-tó északi és déli medencéjét összekötő keskeny csatornáról kapta, amelyben olyan erősen verődnek partra a hullámok, mintha az indián „nagy szellem” Manitou dobjai szólnának. A térséget alacsony hegyek, síkságok, szubarktikus tundra és tengerpart, valamint rengeteg tó jellemzi. A lakosság a déli részeken koncentrálódik. Manitoba Kanada közepén fekszik, területe közel 650 000 km2, lakossága 1 150 800 fő. Északi és keleti részén a sziklás, tavakkal tarkított erdős térséget délen a tundra majd még délebbre fátlan préri váltja fel. Nyugatról Saskatchewan, keletről Ontário és észak felől Nunavut tartományok határolják, délen az Egyesült Államok. Tengerpartja északkeleten van, a Hudson-öböl 917 km-en határolja a szárazföldet.
Legnagyobb tava a Winnipeg-tó, a folyók közül a legnevezetesebb a Churchill és a Red folyó. Délnyugaton termékeny síkság található. Manitobának két nemzeti parkja van, a Riding Mountin National Park és a Wapusk National Park. Legnagyobb városa Winnipeg.

 

  Fotó: tájkép, Manitoba, Kanada, by bbob

Õslakói, az indiánok északnyugatról, Ázsiából érkeztek időszámításunk előtt 10000 táján. Az első európai 1612-ben érkezett a tartomány területére. Thomas Button a  Hudson-öböl felfedezése közben a Nelson-folyó torkolatánál, a mai Port Nelson területén töltötte a telet, és azt Anglia birtokába vette. A mai Manitoba területén a 17. században négy indián nemzet élt. A Hudson-öböl körüli tundrán a chipewyan nemzet, tőlük délebbre az erdőségben a cree (krí) és a salteaux indiánok, a délnyugati termékeny síkságon pedig az assiniboine nemzet.
1670-ben II. Károly angol király az akkor alakuló Hudson’s Bay Companynak engedte át, Rupert’s Land (az akkori Manitoba neve) kormányzását. A felfedezők innentől kezdve szőrmekereskedéssel is foglalkoztak, erődök és kereskedelmi állomások létesültek. 1812-ben Lord Selkirk skót nemesember megalapította Manitoba első állandó települését, Red River Colony-t, amely később terjeszkedni is képes volt a sok nehézség ellenére.1816-ban a North West Company-nak dolgozó mesztic bölényvadászok megtámadták a várost és több telepest megöltek. A béke a telepesek és a meszticek között csak akkor állt helyre, amikor a két társaság egyesült. Amikor megalakult a Kanadai Dominium, a meszticek nem akarták beengedni területükre a kormányzati tisztviselőket és lázadás robbant ki Louis Riel vezetésével. Végül 1870. július 15-én megállapodás született, és Manitoba önálló tartományként csatlakozott Kanadához. Riel gazemberből a tartomány hősévé vált szobra ma Manitoba törvényhozási épülete előtt áll Winnipegben. A fejlődést a vasút megérkezése indította útnak, 1878-ban érkezett meg az első vonat Winnipegbe. 1870 és 1910 között különböző nemzetiségi bevándorlók érkeztek a térségbe, akik Izland, Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Anglia térségéből érkeztek. Sokan vándoroltak ide Kelet-Kanadából, főleg Québec térségéből is. Manitoba fekvése miatt válhatott közlekedési és szállítmányozási központtá, Winnipegen át szállították a prériken termelt gabonát a legtávolabbi célállomásokra. Manitoba gazdaságát a gazdag ásványi lelőhelyek, a vízi erő és a mezőgazdaság és erdőgazdaság mozgatja. Ehhez járul még a halászat és a szőrmekereskedelem. A tartomány több mint 100 országba exportál árukat (élelmiszer, ital, közlekedési és elektromos eszközök, mezőgazdasági gépek, kemikáliák) és szolgáltatásokat. Tudomány és technika terén is élen jár, főleg az elektronika és a távközlés területén. A világ nikkeltermelésének 10 százalékát valamint Kanada len-, napraforgó-, és zöldborsótermésének nagy részét. Jelentős még az állattenyésztés és a kertészet is.